Első találkozásunk két modellel
Olyan portrémodelleket fotózni, akiket azelőtt még soha nem láttam, számomra szakmai kihívást és egyben személyes tapasztalatot is jelent. A munka lényege a kísérletezés: keresem a megfelelő szöget, a fényt, a környezet elemeit, amelyek jól mutatják az adott embert. A képek később, otthon nézve sokszor meglepnek - váratlanul olyan vizuális jelentések tárulnak fel, amelyek mélyebb megismerésre adnak lehetőséget. Olyan arckifejezések és tekintetek bukkannak elő, amelyek valamit megmutatnak az illető személyiségéből, amit szavakkal nehéz lenne közvetíteni. A legjobb portrék talán azok, amelyeken az ember egyszerre erős és sebezhető, komoly és könnyed. Ha már két modell volt, magától adódott a lehetőség a kontraszt-teremtésre, ami vizuálisan jól tud működni. Az egyik modellt visszafogott, meditatív atmoszférába helyeztem a természetesen kunkorodó növényi indákkal, a szűrt fénnyel és a töredezett árnyékfoltokkal. Ennek a hangulatnak a kortárs divatfotóhoz nem sok köze van (értsd: semmi), an...
